Igazából konkrétan két napig nem is használtam a gépem, elvonókúrán voltam. Szerintem ezt mindenkinek ki kellene próbálni, aki hasonlóan sokat gépezik mint én. Rá kell jönni, van élet a számitógépen túl. Nem is olyan rossz. :)
A párom megcsinálta helyettem a napi rutin munkám amit számitógépen kell, én pedig rendszereztem a lakást, kiolvastam egy könyvet, és az alkalmazottakkal beszélgettem.
Közben rá kellett jönnöm, hogy a munkám fele annyi idő alatt készen lenne, ha nem játszanék a farmeráma játékon, és nem lenne állandóan megnyitva a facebook.
Mert csak kattingatok párat, rám ir valaki, és máris eltelik a nap úgy, hogy még este 11kor kezdek el válaszolni az álláshirdetésemre jelentkezőknek.
Nem tudom mennyit spórolok ezzel, de mivel szegény Vaio-m már úgy le van strapálva, hogy csak hálózatról működik, bizonyára pár ezret sikerül havonta, ha nem megy 24 órából 18-at, csak mondjuk 8at. :)
Albérleti dij ügyben nem sikerült alkudni, de legalább érzem a törődést, hétfőn jön a főbérlő, és ki fogja irtani a penészt, nem nekem kell legalább közel kerülnöm megint allergiám tárgyához.
Kerestünk az utóbbi időben új üzlethelyiségnek valót is, nagy álmom hogy terjeszkedjünk, meg is találtam a számomra tökéletest, de a drágám visszarántott a földre, elég nagy elmaradásaink vannak, kb 400.000.-Ft-ot görgetünk magunk előtt, ne vegyünk a nyakunkba még egy költséget. ;( Be kellett látnom hogy most neki van igaza.
